Megemlékezések, évfordulók
2026
100 éve, 1926. január 5-én született Csókos Varga Györgyi képzőművész, iparművész
Élete a Wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3kos_Varga_Gy%C3%B6rgyi
Az Etyeki Műhely a Fényből szőtt élet című kötet megjelentetésével emlékezik a művészre:
https://etyekimuhely.hu/program/fenybol-szott-elet-csokos-varga-gyorgyi-oroksege/
Kiállítása az Etyeki Műhelyben 2021-ben: https://www.youtube.com/watch?v=ZB-1_JnqVV4
Emlékezés a művésznőről: (A Galériában több munkája is látható):
Köszönjük Szőnyegi Hajnalkának a megemlékezést!
Képgaléria a köteteiről:
2025
50 éve halt meg Lányi Sarolta pedagógus, költő, műfordító
Megemlékezés a Nőkért Egyesület honlapján: https://nokert.hu/no/lanyi-sarolta/
Lányi Saroltáról az OSZK-n, a Nyugat folyóiratban: https://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/lanyis.htm
A következőkben Tóth Árpád tanulmányai olvashatók Lányi Saroltáról és verseiről, illetve egy összeállítás látható a költőnő köteteiből.
Köszönjük Szőnyegi Hajnalkának a megemlékezést!
250 éve született Brunszvik Teréz
Életéről így ír a Fejér Megyei Életrajzi Lexikon: Pedagógiai író, a magyar óvodaügy megszervezője. Apja ifj. Brunszvik Antal gróf, a hétszemélyes tábla bírája, királyi biztos, főispán, anyja báró Seeberg Anna. 1785-től a család felváltva élt Budán és a martonvásári birtokon, amely 1770-ben kerül a tulajdonukba. Brunszvik Teréz 1788-89-ben egy bécsi intézetben nevelkedett. 1799-ben Bécsben Beethoventől vett zongoraleckéket, aki később Martonvásáron is többször megfordul. Egyes kutatók szerint Brunszvik Teréz volt a Beethoven-levelek címzettje a "halhatatlan kedves". Felnőttként Pest-Budán és Martonvásáron élt. Bejárta Németországot, Itáliát, Svájcot. Meglátogatta Heinrich Pestalozzi yverdoni nevelőintézetét. Pesten 1828-ban hozta létre az első óvodát Angyalkert néven. 1834-ben egyesületet alapított a kisdedóvók elterjesztésére. Közreműködésével 11, szorgalmazásával 80 intézmény létesült az országban. Sírja Martonvásáron a családi mauzóleumban található. 1809-55 között naplót vezetett, megírta emlékiratait is. Naplói kiadására jött létre 1994-ben a martonvásári székhelyű "Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány", amely az Őrláng Füzetek sorozatban Brunszvik Terézről, pályájáról, életművéről is jelentet meg írásokat. Martonvásáron óvodamúzeum működik, amely Brunszvik Teréz munkásságától kezdve mutatja be a magyar óvodaügy történetét. Székesfehérváron az 1958-ban épült Új Belvárosi Óvodát 1961-ben róla nevezték el.
Megemlékezés a gondola.hu-n: https://gondola.hu/hirek/313708-Brunszvik_Terez_250___8211%3B_Martonvasar.html
Egy
rendkívüli nő, Brunszvik Teréz portréja az estori.hu oldalán: https://www.estori.hu/uploads/indexhu/szigetszentm_batthyany_10a1_cikk_1.pdf
Cikk az Angyalkertről és Brunszvik Terézről a mult-kor.hu-n:
https://mult-kor.hu/angyalkert-neven-alapitotta-meg-elso-ovodajat-brunszvik-terez-20230727
Martonvásáron a látogatóközpontban Brunszvik Teréz életét és munkásságát bemutató tabló-kiállítás látható:
Köszönjük Szőnyegi Hajnalkának az összeállítást!
50 éve halt meg Németh László
Mezőszilas méltóképpen ápolja Németh László emlékét. Iskola, könyvtár, utca van elnevezve róla. Az évente megrendezett Németh László-emléknapon adják át a Község Németh László Díját, melyet idén Cseh László kapott.
Ilyen nevű elismerést ad a Fejér Megyei Önkormányzat is azoknak, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a megyében a korszerű és eredményes oktatás-nevelés megvalósításához, továbbá adományozható azoknak, akik a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok gondozása, nevelése terén fejtettek ki hosszú időn keresztül áldozatos pedagógiai, vagy más segítő, támogató jellegű tevékenységet.
Országos díjként a Németh László-díj azoknak a köznevelés területén nevelő-oktató pedagógiai munkát végző pedagógusoknak adományozható, akik munkásságuk során a gyermekek harmonikus személyiségformálásában, a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók segítésében elkötelezetten, kiemelkedő eredményességgel, odaadással hosszú időn át tevékenykedtek.
Művei a Digitális Akadémián: https://dia.hu/dia-szerzok/nemeth-laszlo
Szőnyegi Hajnalka összeállítása a LETÖLTÉS gombra kattintva elérhető.
Németh László a Fejér megyei életrajzi lexikonból:
100 éve halt meg Korponay Aranka
100 éve halt meg a Korponay Aranka, komonkai, tengődi Turgonyi Lajosné, vágszerdahelyi Perpeliczay Eleödné (Bécs, 1846. nov. 26. - Sárbogárd, 1925. aug. 28.) írónő.
Édesanyja Huszár Paulina, édesapja Korponay János vármegyei levéltárnok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Apja katonatisztként részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban és íróként is tevékenykedett.
A család valószínűleg a szabadságharc bukása után költözött Sárbogárdra. 1870-ben áttért a katolikus vallásról a református hitre. 1870. november 14-én kötött házasságot Turgonyi Lajos mezőtúri református lelkésszel. 1873-ban részt vett a Mezőtúri Jótékony Nőegylet létrehozásában. Az 1880-as évek elején elvált férjétől, 1890-ben feleségül ment vágszerdahelyi Perpeliczay Eleöd postamesterhez. Temesvárra költözött, ahol közelebbi kapcsolatba került az irodalommal. Megírta a délvidéki várregék sorozatát. Regéit felolvasta a temesvári székhelyű irodalmi egyesület, az Arany János Társaság ülésein. A művek a társaság évkönyveiben nyomtatásban is megjelentek. 1907-ben irodalmi érdemei elismeréséül az Arany János Társaság rendes tagjává választották.
Elbeszéléseket, meséket és történelmi tárgyú írásokat publikált napilapokban. 1900 áprilisában a temesvári városi színház bemutatta a Költészet bolondjai című bohózatát. 1909 decemberében meghalt második férje, visszaköltözött Sárbogárdra. Az 1912-ben újraindult helyi lap, a Sárbogárd és Vidéke rendszeresen közölte novelláit, útirajzait. A kor társadalmi problémáit ábrázoló írások mellett figyelemre méltóak helytörténeti írásai és Fejér megye népi emlékezetét gazdagító néprajzi tárgyú dolgozatai. Az ő tollából származik az első Fejér megyei említés a komatálküldés szokásáról. E hagyomány Sárbogárdon a húsvéti adománygyűjtés egyik formája volt. Ezen a linken megtekinthető a VMK Helyismeret csatornáján lévő videó a szokásról: https://youtu.be/Ija8GrCa9n8?si=b1b_f0OjpwkzHwl7
Megemlékezés a Bogárd és vidéke című helyi lapban: https://www.bogardesvideke.hu/lapok/2015-09-10.pdf 8. oldal.
Fia, Turgonyi Elemér színész, Turi Elemér néven egy a szabadságharc alatt játszódó történelmi regényt írt nagyszülei életéről Viszontlátásra, János! címmel. https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/thury-elemer
(A Korponay Arankáról szóló írás forrása: Fejér megyei életrajzi Lexikon)
2024
Megemlékezés Dévay Józsefről
180 éve született és 100 éve halt meg Dévay József irodafőtiszt, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Dévay-gyűjteményének egykori tulajdonosa. Szőnyegi Hajnalka megemlékező összeállítása a LETÖLTÉS gombra kattintva elérhető.
100 éve született Szabó Imréné Szabó Éva
Édesapja Budapesten református lelkészként szolgált a Fasori gyülekezetben. Német nyelvű óvodába, majd a Julianna református elemi iskolába járt. A középiskolai tanulmányait az Állami Erzsébet Nőiskolában kezdte, majd a Baár-Madas Református Gimnáziumban fejezte be. 1937-38-ban, a nyári szünetben a svájci református egyház meghívására 100 magyar gyerek között őt is nyaralni vitte a gyermekvonat. Református lelkészcsaládoknál laktak, nyelvet tanultak. Tizenhat évesen konfirmált. 1942-ben érettségizett, majd elvégezte a Budapesti Református Theológiai Akadémiát. Dobos Károly bevonta a gyermekmunkába, a vasárnapi iskolában segédkezett, később a lánykör vezetésével bízták meg. 1947-ben ösztöndíjjal Svájcban tanult. Oslóban a Magyar Ref. Egyház küldötteként részt vett a Keresztyén Ifjúsági Világtalálkozón, majd Amszterdamban az első Ökumenikus konferencián. Ravasz László református püspök felkérésére a Budapesti Egyházmegyében leánymissziói munkatárs lett. 1949. december 18-án férjhez ment Szabó Imréhez, akivel még a teológián ismerkedett meg. Évekig Budapesten szolgáltak, majd megszűntek az állásaik. A püspöki hivatal ajánlotta fel számukra a sárbogárdi szolgálatot, ahol három lelkész közül választotta meg a gyülekezet Szabó Imrét, beiktatására 1952 májusában került sor. Férje mellett 1959-től segédlelkészi szolgálatot látott el. Vasárnaponként gyermek-istentiszteletet tartott, majd a felnőtt istentiszteleten orgonán kísérte az énekeket. Szórványokban bibliaórát tartott. Betegeket, szülőnőket, gyászolókat látogatott, betegeknek úrvacsorát vitt. Énekkart alapított, temetéseken énekelt. Sárbogárd az Ébredés vallási mozgalom egyik központja lett. Minden hónap első hétfőjén lelkésztalálkozót szerveztek a sárbogárdi parókián. Bevezették a csendes napokat és a leánytalálkozókat. Konferenciákon vettek részt többek között Norvégiában, Hollandiában, Kelet- és Nyugat Németországban, Svájcban, Ausztriában. 1985. augusztus 31-én vonultak nyugdíjba, de ezután is aktívan részt vettek a református egyház életében. Evangelizációs heteket tartottak többek között Kecskeméten, sok hazai és külföldi utazás, konferencia, szolgálat töltötte ki a nyugdíjas éveket. Férjével közösen szerkesztették a Vigasztaló című lapot, amely születésének 100. évfordulója alkalmából emlékszámmal tisztelgett a szolgálat közben hét gyermeket felnevelő lelkésznő előtt.
(Fejér megyei életrajzi lexikon)
Szőnyegi Hajnalka összeállításában válogatott írások olvashatók róla: (Az írás a LETÖLTÉS gombra kattintással nyitható meg.)
Bárdos Lajosra emlékezünk
A Szőnyegi Hajnalka által összeállított dokumentumokban olvashatunk:
- egy érdekes interjút 1972-ből a 75 éves Bárdos Lajossal. .
- beszámolót 1990-ben első ALBA REGIA NEMZETKÖZI Gyermekkórus-fesztiválról, ahol több mint 800 gyermek énekelte el együtt Bárdos Lajos Alba Regia című kórusművét.
- a Parlando folyóiratban Bárdos Lajosról megjelent búcsúzó sorokat.
A fájlokat a LETÖLTÉS gombra kattintva lehet megnyitni.
Két kórusművével is emlékezünk a zeneszerzőre:
Megemlékezés dr. Lukács Lászlóról
Nagy Éva, a Honismeret folyóiratban megjelent megemlékező írása a LETÖLTÉS gombra kattintva érhető el.
150 éve halt meg Rosty Pál
(Fejér megyei életrajzi lexikon)
Szőnyegi Hajnalka összeállításában válogatott írások olvashatók róla: (Az írás a LETÖLTÉS gombra kattintással nyitható meg.)
Megemlékezés dr. Kisari Sándornéról
Dr. Kisari Sándorné, Pap Kovács Magda Flóra pedagógus, helytörténeti kutató.A székesfehérvári Zentai Úti Általános Iskolából ment nyugdíjba. Néprajzi-helytörténeti kutatómunkával foglalkozott, Csór község krónikájának írója. Egyesületünk egykori tagja.
Életrajza a Fejér megyei életrajzi lexikonban (https://konyvtar.vmk.hu/fejerlex/fejerlexikon.htm) megtalálható.
Szőnyegi Hajnalka összeállításában válogatott írások olvashatók életéről, munkásságáról: (Az írás a LETÖLTÉS gombra kattintással nyitható meg.)
125 évvel ezelőtt Sárbogárdon halt meg Boross Mihály
Boross Mihály az 1848-as forradalom egyik jelentős Fejér megyei alakja. Életrajza a Fejér megyei életrajzi lexikonban (https://konyvtar.vmk.hu/fejerlex/fejerlexikon.htm) megtalálható.
Szőnyegi Hajnalka összeállításában 125 évvel ezelőtt bekövetkezett halálának híréről, temetéséről olvashatók korabeli cikkek, írások és nekrológ: (Megnyitása a LETÖLTÉS gombra kattintva.)
A fotók a mai Sárbogárdon fellelhető, hozzákapcsolódó emlékhelyeket ábrázolják: https://docs.google.com/presentation/d/1Ux4kP3dr_NiOTa8gxoH1D9oFjxQymeA7/edit?usp=sharing&ouid=111703884054777411854&rtpof=true&sd=true
(Megnyitás után a jobb oldalon található DIAVETÍTÉS gombra kattintva nagyobb alakban is láthatja a prezentációt.)
100 éve született Móra Magda
2022-ben volt 100 éve, hogy egyesületünk első elnöke, Klauszné Móra Magda megszületett. Az alábbi linken olvashatják a Fejér Vármegyei Levéltár oldalán a róla szóló megemlékezést:
https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/100_eve_szuletett_mora_magda_kolto_es_leveltaros
Fejér megyei életrajzi lexikon
Évfordulós Fejér megyei személyiségek
https://konyvtar.vmk.hu/evek/evkereso.php?azev=1&kicsoda=2994&evet=2024